Spéci játékok és frankó keresztrejtvény

Sokat gondolkoztam már azon, hogy mi a jellemző arra, ahogy Lili játszik, főleg ahogy társas helyzetben játszik. Még mindig nem értem pontosan a dolog mibenlétét és hogy gondolkozom rajta az is csak annak köszönhető, hogy furcsa. Szereti a közös játékokat is, de mégis olyan esetlenül csinálja, magára borogatja a táblát, folyton elgurul a dobókocka, ledöntögeti a bábukat, mint egy elefánt a porcelánboltban. Eleinte nagy várakozással kezd neki de hamar elveszíti a türelmét és a figyelmét. Ha ketten játszunk az mindig jobb mintha többen, főleg mivel a sorát nagyon nehezen várja ki.

Ami ezeket a társasjátékokat jellemzi - legyen az amőba, ki kicsoda vagy Catan telepesei, mindig az, hogy ismeri a szabályokat, azokat be is tartja egy ideig, de a nyerő helyzeteket kihagyja, akkor is ha az orra előtt hevernek. Időnként a játék szabályait is betartva a maga módján játszik, például kincseket gyűjt ahelyett, hogy hajókat építene a nyeréshez és az sem zavarja, hogy közben én már mindjárt nyerek. Magától soha nem nyer, de ha nem hagyom nyerni, akkor egy idő után vagy csalni kezd, vagy megpróbálja a szabályokat átírni és alkudozik, vagy pedig odavágja a bábut, behisztizik és faképnél hagy. Néha nyerni hagyni sem egyszerű, csalnom kell hozzá és kihagyni lépéseket, hogy ismét ő következhessen. Általában ilyenkorra már mindenhova máshova is figyel, így nyugodtan csalhatok :)

Most hétvégén anyósoméknál voltunk és picit több időm volt arra, hogy én is azt figyeljem hogyan és mivel foglalja le magát, nem utolsó sorban pedig kicsit a napirendet is félre tettük és lazák voltunk, kevés szabállyal. Azért a dolgok sorrendjére figyeltünk és néhány szabályt ő is betartott magától, illetve ragaszkodott hozzá. Például 8-kor van vacsora, nem előbb.

Egész jól ment ez a néhány nap, kicsit mindenki pihent, Lili is.

Lili odafelé bepakolta az összes Garfield újságját, ami kezd tetemes mennyiséggé nőni. Már mindet rongyosra olvasta, de különösen örült, amikor összefutottam a húsvéti nyuszival és hogyhogy nem Garfield újságot és zseb-Garfieldot nyomott a kezembe a nyuszi. Szóval tömött hátizsák, tele Garfielddal és könyvekkel, valamint egy rajztömbbel és akvarell ceruzákkal.

Nagyiéknál előkerült a keresztrejtvény fejtés is mint elfoglaltság, mivel a nagypapának vannak ilyen újságjai. Ezzel persze az egész család lefoglalja magát, ha akarja ha nem. Amiket nem tud, azokra bedobálja a kérdéseket, mit sem törődve azzal, hogy a másik épp mivel van elfoglalva és ha nem reagálok, akkor addig mondogatja hogy "Anya.. Anya... Anya...", amíg oda nem figyelek. Ez egy idő után rendkívül idegesítő tud lenni, de szerencsére úgy néz ki gyorsan tanulja ezt is, mert ugyanazt a kérdést kétszer még nem tette fel. Előbb utóbb két lábon járó keresztrejtvény lexikonná válik úgyis :)

Hazafelé indulva megálltunk egy könyvárusnál is, ahol egy nagy keresztrejtvény könyvet kért, azt fejtegeti nagy kitartással.

Egyébként most hétvégén fény derült arra is, hogy a spéci dolgok Spécről származnak, ami egy 1 négyzetkilóméteres kis sziget közvetlenül Frankó mellett, és mindkettő Spanyolországtól délre van. Azt is kiszámolta gyorsan, hogy Spéc 1 millió db 1 négyzetméteres kockából áll.