Lili robotika törvényei v 1

Az egész problémakörben talán az a legnehezebb, hogy nem tudok úgy gondolkozni, mint Lili. Persze nyilván mindenki egyedi és senki sem pont úgy gondolkozik, mint mások; de azért többnyire az emberi reakciók, a belső motiváció kiszámítható szokott lenni. Például egy átlag ember érti a súlyosságát egy hazugságnak és egy füllentésnek, érzi és megérti a mögöttes tartalmat.

Lilivel kapcsolatban sokszor van az az érzésem, hogy érti a dolgok értelmét definíció szintjén, de belülről mintha valami teljesen más lenne a motivációja, amit nem értek. Nem érzi át a dolgok súlyát, ezért simán leáll belekötni a büntetésembe is, ha úgy látja nem felel meg az előre lefektetett szabályoknak, érvekkel támad vissza. Mint egy jogi tárgyaláson. Olyan ez, mint amikor Asimov regényében a robotika három törvénye alapján próbálják kibogozni a bűntényeket és a végén az emberi logikától kissé idegen, de logikusan levezethető szabályszerűségek alapján összeáll a kép.

Lili "törvényszerűségét" sokszor még nem értem, így időről időre előfordulnak olyan szituációk, amik előtt értetlenül állok.

Ma reggel sorozatosan hazugságon kaptam. Bár a hazugság mivoltában sem vagyok biztos. Emlékszem, hogy megkérdeztem vasárnap:

"Lili kész van a lecke?"

"Igen"

"Biztos?"

"Biztos."

Csakhogy nem tértem ki arra, melyik... A matek kész is volt. Csak az olvasmánynapló és a környezet nem. Az olvasmánynaplót bent felejtette az iskolában, azonban erről mélyen hallgatott, a környezetre pedig valószínűleg nem jutott már idő miután kész lett a matekkel és gondos precizitással kihegyezte és sorba rendezte a ceruzáit. A napirendben más következett ezután.

Végül is amikor rákérdeztem konkrétan nem hazudott.

A táskáját is összepakolta, szóval belerakott mindent ami másnapra kellett, csak épp ki nem pakolta, azaz benne volt reggel az is, ami nem kell másnap és ami soha többet (papír szemét, narancs, alma, 3 olló (??), extra radír, négy hajgumi, fél tolltartónyi ceruza, rothadó csomag nyers bébirépa, koszos papírzsepik, üres ásványvizes flakon).

Az én hibám ez is, mert a kérdést úgy tettem fel, hogy a táskát összepakolta-e.

Látom már, hogy ezekről folyamatábra és értelmező jegyzet lesz szükséges mindkettőnk számára.

Én persze úgy értelmeztem ezeket ott és akkor, hogy hazudott. Büntetést is kapott, ma nem játszhat. És be kell pótolnia minden hiányzó leckét, a környezetet is. Persze ezen felháborodott, mert nem is lesz holnap környezet, de mondtam neki hogy ez most nem a jó alkalom felháborodni, örülni kell, hogy csak ennyi a büntetés a hazugságokért. Ezen elgondolkozott, aztán megsértődve leviharzott a lépcsőn (kilencedik emelet), amíg én a liftet vártam.

Egyébként esküdözött, hogy az olvasmánynaplót bepakolta pénteken és döbbenten állt a paranormális jelenség előtt, hogy az mégis a padjában volt :)

Utólag átgondolva fogalmam sincs mi történt. Persze a büntetés áll és nem gondolom hogy igazságtalan, hiszen attól még hogy másképp értelmezzük a dolgokat a leckét meg kell írni mindenből és a táskában sem hagyunk szemetet, csak épp abban vagyok bizonytalan, hogy tanul-e bármit is a kiszabott büntetésből. 

Születésnapomra használati útmutatót szeretnék kérni a lányomhoz!