Egyik este hamarabb vacsoráztunk, mert Lili éhes volt és kész is lett a vacsora előbb. Ezért fürdésig (ami szigorúan 20:30-kor történhet csak meg, előbb kizárt mert az az univerzum összeomlásához vezet), még maradt kb 20 perce. Miután többször egymás után szünet nélkül kérdezte, hogy "és most?" (= mit csinálhatok), de én épp nem figyeltem, ezért Apa lépett közbe és mivel unta, hogy ugyanazt ismétli sokszor és nyüglődik, közölte vele, hogy "tőlem fejen is állhatsz csak hagyj békén".
Néhány perccel később arra lettem figyelmes, hogy Lili tornázni kezdett, dübörgött és ugrált. Oda jött hozzám és konstatálta, hogy fal mellett már nagyon jól megy a fejen állás.
Mint kiderült miután Apa rászólt, ő fogta magát és követte az utasítást. Szó szerint :-)
Múlt pénteken én mentem érte furulya óra után és kint várakoztam, amíg végeztek. A furulya tanárral mindig nagyon jókat nevetgélnek és a tanárnő is viccelődik vele. Amikor végeztek Lili szépen felöltözött és elindult kifele az ajtón. A tanárnő vicceskedve és irónikusan utána szólt: "Nehogy megvárj, végül is egyedül akarok menni!"
Erre Lili közölte hogy "Jó, szia!" és szépen becsukta maga után az ajtót, ahogy kijött. A tanárnőnek persze egyből leesett, hogy szó szerint értette, így végül ő is nevetett.
Egyik este az egyik reklámban mondták, hogy "az alma nem esik messze a fájától", mire Lili megszólalt:
"Na persze! Dehogynem messze esik a fájától az alma"
Mint tudjuk minden relatív, de végül is igaza van, az almafa elég magas tud lenni :-)
Néha egészen költői is szokott lenni, főleg amikor szenved, vagy valami miatt ki van borulva. Múltkor például azért volt kétségbe esve, mert állandóan félreértik őt és sokszor ő is másokat. Némi zokogás és kinlódás után elgondolkozott, majd megállapította, hogy: "Az élet olyan, mint a paintball. Nem tudni mikor lőnek hátba festékkel és nem tudni azt sem, hogy én kit találok el legközelebb"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése