Ahogy tellik az idő és látom azt, hogy Lilivel egyre több pozitív eredményt is elérünk a másfajta módszerekkel, úgy kapok bizonyosságot is erről az állításról. Mindig rájövök, hogy a lányom jóra törekszik és szeretné ha elfogadnák, szeretnék. Nincs olyan, hogy rossz gyerek (amúgy is, mitől rossz egy gyerek?). Sőt lusta sincs, csak a motiváció rossz.
Amióta megcsináltuk a szoba rendszerezését és felcímkézését azóta rend van. Amióta folyamatleírást raktam a WC-be, mindig kezet mos. Amióta napirendet használunk van lecke, össze van pakolva a táska, el van végezve a házimunka és elindult az önállósodás felé is szépen lassan, lépésekben.
Újabban elkezdte magától megírni a napirendjét és mivel a heti beosztás mindig össze van szedve folyamatosan (most egy kis DM-es naptárba vezetjük, amit ajándékba kapott egy jó barátnőmtől karácsonyra), lediktálnom sem kell neki semmit. A napi rutint már megtanulta nagyjából (annyira, hogy amikor nem volt rendes excel a gépén, akkor magától felírta az összeset előről online excelben), csak akkor kell hozzászólnom, ha valami nem szokványos program jön, esetleg ha véletlen kifelejt valamit, azt hozzáírjuk.
Az utóbbi két napban pedig naplót is írt magától. Mi ezt úgy hívjuk, hogy "Mi volt ma jó?". Azért mivoltmajót írunk, mert így minden nap gondolkoznia kell, hogy mi volt aznap jó. Ha történik valami rossz, persze azt is felírhatjuk, de a szabály az, hogy jót akkor is kell írni, ha szarul végződik a nap (segítek neki mindig keresni ilyet). Nem minden nap vezetjük, néha amikor látom hogy nagyon fáradt, akkor kihagyjuk, de igyekszem odafigyelni, hogy legalább a lényegesebb dolgok belekerüljenek. A naplóba a történéseket is leírjuk, például ha voltunk valahol, vagy hogy milyen ajándékot kapott karácsonyra. A célja az, hogy segítsen neki térben és időben is elhelyezni, hogy mikor mit csináltunk, kivel és főleg milyen volt. Ha visszaolvassa a jó dolgokat, akkor attól jobban érzi magát.
Az autistákra azt hiszem eléggé jellemző (és Lilire is nagyon), hogy a rossz történés fejben felül tud írni minden jót, ami amúgy történt és akárhányszor felelevenedik, mindig újra átéli a rosszat, mintha épp akkor történne. Ugyanakkor a jó dolgokat nehezebben tudja jól átélni és feleleveníteni, ezért is kell ezt a részét erősíteni sokkal inkább. Érzelmekből is a dühöt ismeri a legjobban, a jókedvet, nyugodtságot, elégedettséget kevésbé tudja jól azonosítani. Ez utóbbira egyébként egy olyan táblánk van, amin az aktuális hangulatát ki tudja választani.
Ez így egyszersmind egy folyamatos önszuggesszió is, hogy a jó dolgokat előtérbe tudja tolni tudatos technikával. Persze a technika még nem tudatos, egyelőre tanuljuk és irányítom. Kipróbálhatja amúgy bárki, szerintem mindenkinek hasznára válna, fejben én is gyakorlom, de le is lehet írni.
Eddig ezeket a kis naplókat száz irányított kérdéssel kellett kiszedni (asszertív kommunikációt lassan taníthatnám :D), sokszor kinlódásnak tűnt a dolog, de úgy gondoltam, hogy legalább ha másért nem is csináljuk, ott lesz és meg tudjuk nézni később, hogy mi történt.
Azonban most olyan előrelépés történt a dologban, amire nem is számítottam. Szombaton amikor leült napirendet írni (egyedül!), mondta, hogy ő készít egy meglepetést is. Elmókolt egy fél órát, hallottam, hogy gépel, majd ezt kaptam tőle e-mailben (szép betűtípussal, képekkel):
2015. január 9
Ma reggel, amikor anya felkelt, akkor megreggeliztem, felöltöztem, és bevettem a vasat. Utána szabad foglalkozás volt. Ebédre anya finom tortillát csinált. Szerintem finom volt és omlós, bár a hús egy kicsit szétszóródott a tányéron. Sebaj, megettem azt is :) Délután csendespihenőztünk, utána leckét írtam. Nem volt ötletem, ezért kértem anyától segítséget, aztán arra jutottunk, hogy holnap is ráér ^^
Mi volt ma jó?
- Játszhattam a gépemen :)
- Anyával beszélgettünk :)
- Jó volt az ebéd :)
- Néztem anyával a tévét, és közben bújtunk :)
- Ma Víjjék a szokásosnál is cukibbak voltak :)
- Kiengedtük Marcit és Bencét :)
- Olvastam :)
- Ezt most meglepiként csinálom anyának :)
Ma nem volt rossz :)
Talán mondanom sem kell, hogy a meglepetés jól sikerült és kb könnyekig hatódtam, amikor ezt elolvastam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése